Szerző: Dr. Fodor Klaudia | 2020. április 1.

Karanténkoncert és jogdíjfizetés? Az otthonról közvetített koncertek és felolvasások szerzői jogi vonatkozásai

A koronavírus miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel Magyarországon bezártak a szórakozóhelyek, a színházak, a kultúrházak. Nincsen koncert, előadás, felolvasóest. Az emberek viszont az otthonaikban is éheznek a kultúrára. Ezért egy új tendencia ütötte fel a fejét: esténként zenészek, színészek, és BÁRKI, aki előadóművészi ambíciókat táplál, zenét játszik, versből, könyvből olvas fel – a közösségi média oldalán.

  • ZENE ÉS KARANTÉN

A kezdeményezés kedves és szívet melengető, azonban – szakmai ártalom – engem ebben is a szerzői jogi aspektusok érdekelnek. Az ilyen zenélgetések, felolvasások egy része ugyanis szerzői jogi értelemben véve felhasználásnak minősül, és engedélyköteles, míg másik részük nem az.

Nézzük pontról pontra a tesztet, ami alapján Te is eldöntheted, kell-e, és kitől kell engedélyt kérned!

  • MIT JÁTSZOL?

A szerzői jogi védelem (így az esetleges jogdíjfizetés is) csak az egyéni-eredeti művekre vonatkozik, az #maradjotthon performanszokról pedig kijelenthető, hogy ott zeneműveket, verset, könyvrészletet adnak elő, amik a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1.§ (1)-(2)-(3) értelmében szerzői műnek minősülnek. A szerzői jogi védelem lényege, hogy az ilyen művek felhasználásához a jogosulttól engedélyt kell kérni.

A szerzői jogi védelem azonban a szerző halálát követő 70 évig áll fenn csupán.

Tehát az egész jogdíjkérdést rövidre tudod zárni akkor, ha

olyan szerző művét választod az előadásodhoz, aki 1949-ben, vagy annál régebben elhunyt.

Ha érdekel, ebben az angol nyelvű cikkben összeállítottam azoknak a magyar szerzőknek a listáját, akik a 40-es években hunytak el, ezért a repertoárjuk már közkincs, és azokat is, akiknek a következő években fog lejárni a védelmi ideje. Továbbá itt a védelmi idő számításáról további részleteket olvashatsz.

Nem kell engedélyt kérni akkor sem, ha a saját műved játszod.

Értelem szerint nem kell senkitől sem engedélyt kérned abban az esetben, ha a saját szerzői műved (saját magad írt zenét vagy irodalmi művet) adod elő a közönségednek.

Ha viszont MÁS szerző művét adod elő, és még él a szerzői jogi védelem, akkor ugorj a következő pontra.

  • KINEK JÁTSZOL?

Jelentőséggel bír, hogy a felhasználás milyen közönség előtt történik.

Amikor egy anyuka felolvas a gyermekének otthon, az nem minősül szerzői jogi értelemben felhasználásnak. Ha az anyuka a távollévő gyerekének olvas fel az internet segítségével, mert a hétvégét a nagyinál tölti (persze nem most, hanem egyébként, most szépen otthon marad), az sem felhasználás, mert az előadás nem nyilvános.

Ha azonban az anyuka az egész iskola gyerekeinek olvas fel, akkor az már eléri a nyilvánosságot, és szerzői jogi értelemben véve felhasználás lesz.

Nem mindegy tehát, mi a beállítása a közösségi média oldaladnak, ahol az előadást tartod.

Bizony számít, hogy a Facebookot „publikra” állítod-e. Ha egy zárt csoportban néhány fő előtt olvasunk fel vagy zenélünk, akkor az akár a családi-baráti kör keretein belül is maradhat, és akkor nem kell engedély.

A nyilvánosság elérése kulcskérdés itt. A magyar szerzői jogi törvény a nyilvános előadást úgy határozza ezt meg, hogy „ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.” Ez a definíció analógiával alkalmazható a nyilvánossághoz közvetítésre és hozzáférhetővé tételre is.

Európai Bíróság döntéseinek sora értelmezte a nyilvánosság fogalmát, például a C-117/15. Reha Training ügyben:

„meghatározatlan számú lehetséges címzettet jelent, és ezen felül viszonylag jelentős számú egyént foglal magában”.

A magyar szerzői jogi törvény szerint önmagában nem a felhasználással elért csoport alacsony vagy zárt száma számít, hanem az is, hogy a családi-baráti körön túl más személyek (pl. ügyfelek, leendő ügyfelek) elérik-e azt. Annak, hogy ingyenes a műsor, nincsen jelentősége, mert a jövedelemszerzés- vagy fokozás nem fogalmi eleme a nyilvánossághoz közvetítésnek.

Tehát egy zárt Facebook csoporton, vagy másként szűk körben megvalósított felhasználás is elérheti a nyilvánosságot, ha például ügyfeleket érsz el vele, marketingre használod fel, márkádat építed általa. Ekkor ugyanis feltehetően a felhasználás nem marad a családi-baráti kör keretén belül. Ez akkor is így van, ha ingyenesen szolgáltatod a műsort. Ha a Facebook beállítás nyilvános, akkor pedig szinte biztos, hogy megállapítható, hogy eléri a nyilvánosságot.

Ha eléri a felhasználás a nyilvánosságot, akkor a következő kérdés, hogy a show-t élőben vagy rögzítve közvetíted-e.

  • A FACEBOOKON ÉLŐBEN MEGY?

Ezzel elérkeztünk a szerzői jogi nüánszokig.

Ha élőben adod elő a show-t és nem rögzíted a felvételt, az az Szjt. 26. § (7)-(8) bekezdés 1. mondata értelmében nyilvánossághoz közvetítésnek minősül. A törvény rögzíti, hogy a szerző kizárólagos joga, hogy a művét nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.

Tehát amikor élőben nyilvános közönség előtt koncertezel vagy felolvasol, akkor – hasonlóan egy internetes rádióhoz– egy műsort közvetítesz a közönséghez, amibe nem lehet beletekerni, nem lehet visszanézni. Ezt szokták webcastingnak hívni.

Irodalmi vagy zenei művek online nyilvánossághoz közvetítése (webcastingja) engedélyköteles felhasználás.
  • ENGEDÉLYT? KITŐL?

A tekintetben, hogy kitől kell engedélyt kérned, két irányban folytatódhat a történet.

Ha zenedrámai művet vagy jeleneteit, illetve keresztmetszetét, tehát nagyjából olyan zenés művet adsz elő, aminek cselekménye, története van, továbbá

bármilyen irodalmi mű előadása esetén közvetlenül a jogosulttól kell engedély kérni.

Ez az ún. nagyjogos felhasználás.

Ha például egy verset vagy regényt olvasol fel, egy színdarabot, musical vagy annak cselekménnyel együttes részletét közvetíted, vagy bármilyen műnek a drámai előadása történik, akkor a szerzőtől (jogutódtól) közvetlenül kell engedélyt kérned.

Ha egyéb (ún. kisjogos) zenei mű közvetítése történik, akkor a közös jogkezelőtől, tehát az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettől kell engedély kérned.

Ha egy dalt elénekelsz gitárral, zongorával a Facebook, Instagram vagy Youtube csatornádon, ahhoz az Artisjustól kell engedélyt kérned.
Az Artisjus erre vonatkozó jogdíjközleményét itt találod, a 2. pontbeli, webcasting szabályait nézd, viszont pontos információért a közös jogkezelőt keresd: https://www.artisjus.hu/wp-content/uploads/2020/01/RTV_2020.pdf
  • RÖGZÍTED IS A LIVE-ot?

Ha rögzíted is az előadásod, az szerzői jogilag egészen más kategóriába fog tartozni.

Ez az Szjt. 26. § (8) bekezdés 2. mondata értelmében nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel. Köznyelvi kifejezéssel: feltöltötted a szerzői művet az internetre.

Itt a közönség vissza tudja nézni az előadást, ami a fő különbség a lineáris webcasting és az on demand felhasználás között.

A törvény úgy fogalmaz, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választják meg. A rögzítésen, visszanézhetőségen tehát a jogi minősítés szempontjából sok múlik. Ebben az esetben, az élőhöz hasonlóan, nagyjogos felhasználás esetén a jogosult közvetlenül ad engedélyt, kisjogos felhasználás esetén pedig az Artisjus.

Mivel ez egy másik felhasználástípus, másik jogdíjközlemény alkalmazandó. Ha ingyenesen teszed hozzáférhetővé, tehát az 1.1. pontot nézd, viszont pontos információért a közös jogkezelőt keresd:

https://www.artisjus.hu/wp-content/uploads/2020/01/I20tarifa.pdf

A fenti egész leírás kizárólag élőzene online közvetítésére vonatkozik, tehát

ha a zenét hangfelvételről játszod, akkor a hangfelvétel-előállítói jogokra tekintettel is kell engedélyt kérned.
Készítettem nektek egy összefoglaló táblázatot, kitől kell engedély kérni, ha jogszerűen szeretnéd a kanapéelőadást közvetíteni. Érdekességképpen a 4. oszlopban a klasszikus offline, tehát a zeneművek, irodalmi művek jelenlévők előtti előadását is feltüntettem:
MŰVEK TÍPUSA
Online LIVE adás rögzítés nélkül
Online rögzített, visszanézhető adás
Offline, jelenlévők előtt történő nyilvános előadás
Zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik (ún. nagyjogos zene)
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
Bármilyen mű drámai előadása
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
Rövid terjedelmű, nemdrámai zenemű (pl. könnyű- vagy komolyzeneszám, musicalből vett szám) nem drámai elődadása
Artisjus ad engedélyt, webcasting (csatornák száma szerinti átalány-minimumdíj) ’RTV jogdíjközlemény’
Artisjus ad engedélyt, on demand (zenemű, zeneműrészletenként számított díj) ’I jogdíjközlemény’
Artisjus ad engedélyt, nyilvános előadásra vonatkozó jogdíjközlemény
Nagyjogos irodalmi mű (regény, könyv)
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
Kisjogos irodalmi művek (vers, novella)
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
közvetlenül a szerző (jogutód) ad engedélyt
Artisjus ad engedélyt, nyilvános előadásra vonatkozó jogdíjközlemény
  • ÖSSZEFOGLALÁS
Ha az online történő, nyilvánosságnak közvetített karanténbulik során szerzői műveket adsz elő, az szerzői jogi értelemben felhasználás, és sok esetben engedélyköteles lesz. Elképzelhető, hogy a jogosultak az aktuális helyzetre tekintettel elnézőbbek lesznek, de én mindenkit arra buzdítok, hogy törekedjen arra, hogy ezek a mulatságok is jogszerűen, a megfelelő engedélyek birtokában történjenek.
Jelen cikk értelem szerint nem minősül és nem minősülhet jogi tanácsadásnak, hiszen azt az egyedi ügy ismeretében, a felhasználás pontos áttekintése alapján tudok adni. Ha konkrét ügyben van kérdésed, vagy a fentiekhez szeretnél további magyarázatot, jelentkezz be egy ingyenes telefonos konzultációra itt, megbeszéljük! #kfodorlegal #maradjotthon
Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, ingatlanjoggal és cégjoggal foglalkozik. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.
Billboard kép: Daria Shevtsova / Pexels
  • Minden jog fenntartva
  • |
  • All rights reserved